|
Szeptember az iskolakezdés hónapja. Reméljük a gyermekek első tanítási napja nem így kezdődik...
DE ÉN KÉSZÜLTEM
Tanárúrnak tisztelettel jelentem!
Az osztály létszáma huszonkilenc, jelen van huszonegy, hiányzik?
Nekem már nyolc.
Igen. Tisztára a táblát és kinn is maradok.
Elkezdhetem?
Akkor kezdjem?
Elkezdem.
Athén fővárosa Görögország.
Jellegzetes tájaival ámulatba ejti.
Ha kinyitjuk az ablakot, belátunk a félsziget kellős belsejébe.
Hol öt török, öt göröggel.
Éghajlata azonban behozatalra szorul.
Mezőgazdasága fejlett, de a földművest a traktor néha elnyomja.
Én készültem!
Ha feldobom fehér, ha leesik Kolombusz Tamása.
A vízigót 0 fokon megfagy, és a gordiuszi csomó, színtelen, szagtalan, szúrósszagú gáz.
De miért is legyen ez ilyen egyszerű?
1645-ben felsértés miatt karóba húzzák a szőlőt és elkezdődik a 100 évig tartó dohányipar.
Én készültem!
Tulipánból...
Afrika... Afrikából tíz meg tíz az túsz, ezt kihasználva a két ismeretlenes egyenlítőn, olajra lépnek.
Ekkor kiszámítom a kerületét a kúpos tevének és gyököt vonok arabs számokkal, majd kiderül, hogy mégis négyen laknak benne.
Én készültem!
Ott, ahol a Kis-Tur siet beléje
Mint Tisza, Duna, Dráva, Száva. Hol van Apám pizsamája?
Anyja neve: küzdelmes gyermekkor. Az összes szülőfaluja sajátjának tekinti.
Hócsipkedte télen gyalog Debrecenig.
Ott álnéven jelenik meg.
A Kisfaludy társaság meghirdeti.
Azóta híres.
Ünnepelni szoktuk.
Évenként.
Én készültem!
A múlt század egy szomorú széltépázta reggelén kinyitja szemét, majd felkel a nép.
Nyitott ablaknál friss levegő mellett lerázza az igát.
Majd horgolt tornamamuszba a végtelenbe induló egyenest, lámpavasra húzza.
Európa szerte föllángolnak a Bunsen égők.
Már majdnem beborítja, mikor a Bátrak Háziipari
Szövetkezete kártolt gyapjúból megköti a békét.
Én készültem!
Newton nem esik messze a fájától, de a földön fekve szeme elé illeszti az Archimedes töltényét.
Megdöbbenve látja Hannibált, amint átkel az Alpokon negyven darab cukroszsíroskenyérrel.
Newton feleslegesen adja le a vészjeleket, mert Rómából érkezik a sürgöny: A Tosca el van vetve
Puccini
Én készültem!
Tasziló és Arisztid egy gyümölcstároló doboz tetején letolt nadrággal...
Ha... Ha... Ha...
Elnézést!
Én készültem!
Misa és Pável két medvezsonka.
Tréfásak.
Benéznek az egyik akno.
Látják bugyet, hogy benn Ocseny Cselovék lehuzza a
Barizsnyát.
Pável gavarity Misának: Ucsitszja! ucsitszja! ucsitcsja!
Én készültem!
Tanár úr adjon nekem még egy utolsó lakmusz papírt és kifordítom sarkából a szemem.
De mi ez?
Mi ez a csend?
A világmindenségit neki!
Hová, hová, tanár úr?
Szálljon már le arról a szivaralakúról!
Na, na, hová repül? Tán csak nem az állásából?
Jól van!
Hát viszlát!
Majd írjon! Én írok, Ő ír, Mi írunk.
Hát erre készültem.
|
