bonczgeza.hu

EGÉSZ ÉVI ÜNNEPEINK

Március 8.

Nemzetközi nőnap.

Piros betűs ünnep.

Az összes férfi izgatottan várja, hogy mikor jön meg.

Ilyenkor minden hölgyet fellobogóznak.

A vállalat műsorral kedveskedik a gyengébbik nemnek.

Estig tartó tánc, vidámság, bor, sör és megbeszélt áramszünet.

Az áramkimaradás közben hatalmas üvöltés, mert a sötétség leple alatt Gizike, a titkárnő tormával keni be a Vezérigazgató virslijét.

Másnap az egész vállalat fejfájósan magázza egymást.

Ezt a napot minden évben megünnepeljük.

Március 15.

Reggel hét órakor Júliát ébresztette egy POBJEDA-típusú vekker.

Erre Szendrei Júlia, mérgében, ébresztette Sándort.

Petőfi Sándor mérgében senkit sem tudott ébreszteni, mert a lakásban csak ketten laktak.

Dúlva-fúlva megírta a „TALPRA MAGYAR”-t és fölkelt.

Besietett a PILVAX kávéházba, ahol már a Garai-Pege duó játszott.

Innen átbaktattak a Landerer és Jenő nyomdába, ahol mindenki megkapta a tizenkét pontot, kivéve az Újpestet.

Továbbá az út a Nemzeti Múzeumba vezetett, ahol a lépcsőn Vasvári Pál ült és olvasott.

Felgyorsultak az események.

Petőfi, még mentében elszavalta a Nemzeti Dalt és a tömeg elindult a Várba.

Ott megtalálták Táncsics Mihályt, aki épp a Vörös Sün-ben ebédelt.

Itt a tömeg a vállára vette Mihályt és fizetés nélkül távoztak.

Estére fények gyúltak és hatalmas csörömpöléssel kitört a Forradalom. Ezt követte a Szabadságharc is.

1849-ben Görgei nem várta meg a napnyugtát és még Világosnál letette a fegyvert.

A rossz hír az, hogy a Szabadságharc elbukott.

A hír pedig: Holnap reggel fölvehetjük a Jutalmat.

Március 21.

1918 novemberében elfogytak az őszi rózsák és pótlásukra Szamueli Tibor elrepült Moszkvába.

Kun Béla 21-én reggel az ablakhoz ment és kikiáltotta a Tanácsköztársaságot.

Károlyi Mihály fölosztotta szegények között a birtokait, amiből neki csak a Petőfi Múzeum maradt meg.

A proletárok sorsa is jobbra fordult.

Az egyik munkás vasárnap délben tele gyomorral kiment a Parlament elé és leadott három lövést.

Mindenki tudta, hogy győzött a Proletárdiktatura.

Lenin, mikor meghallotta az eseményeket, lelkesen fölkiáltott: Ez a Nép, Hős nép! majd félrefordulva megkérdezte Sztálintól: Te, figyelj! Merre van ez az ország?

Április 4.

Felszabadulásunk ünnepe.

A bátor félelmet nem ismerő, hős Szovjet csapatok, hazáig kergették a hitlerista szétzüllött, gyáva, sunyi, bérenc, aljas hordákat.

Később megszilárdult a rend.

Épülni kezdett az egész ország és az elvtársak visszaköltözhettek a Rózsadombi házaikba.

A falun fölosztották a földeket, később rájöttek, hogy nem egyenlő részre és újra összeadták.

A Tanácsházába először a villanyt vezették be, majd a kulákokat.

Magyarországon pedig egyre erősbödött a Szovjet-Szovjet barátság.

Végül is: Április 4-e mindig Április 4-re esik.

Május 1.

A Nemzetközi Munkásosztály nagy seregszemléje.

Reggel az Építőipari Dolgozók a fölvonulási épület előtt gyülekeznek.

Mindenki kap egy kitüntetést, amit este vissza kell szolgáltatni.

Zászlókkal és táblákkal, ami télen hólapát, elvonulnak az emelvény előtt.

A hatás kedvéért egymás nyakába ülve.

Kormányunk tagjai az emelvényen és mikrofonon keresztül üdvözlik őket.

Valahogy így: ...regszemléje, kapitalizmus ellen, imlialista propaganda, cializmus, hős sásosztály.

Mindenki egy emberként a ligetbe, ahol száras alsóra vetkőzve, gumilabdát kerget a romlott virslik között.

Emelkedett zsibongás a padokon és alatta.

A Hortysta rendszerben nem volt szabad megemlékezni erről a szabad Május elsejéről, mert jött a rendőrterror.

Ilyenkor a munkásosztály egységbe tömörült és tiltakozott az áremelkedések ellen.

Ilyenre ma már nincs szükség.

Mert itt van Május elseje...

Augusztus 20.

Az Alkotmányunk és néha a friss kenyér ünnepe.

A Magyar színű cipó megszegése.

Aki reszelőt talál az ünnepi Cipőben, az rájön arra, hogy a Sütőipari Vállalat vezérigazgatója valamikor mint vasmunkás, a börtönben ült.

Estére tűzijáték.

Vidéken a szokásos Búcsú.

Céllövölde, sátor, lacikonyha, borozó, valamint vörösboros harcsaszeletek a bámészkodók közé.

A bokrok között jól elfér egymás fölött a csizma és a tűsarkú cipő.

Az eltévedt Pistike itt látja meg, hogy miből lesz a cserebogár.

Később mindenki fokozott hangulatban haza.

Ez a nap úgy marad meg a dolgozók emlékezetében: Ez egy, szép, nagy és hibátlan szelet volt, alkotmányunk cipójából.

November 7.

A Putyilov gyáriak addig simogatták az „AURÓRA” ágyúját, még el nem dördült.

Lenin levette a sapkát a fejéről, majd visszatette.

Ez volt a jel.

Mindenki mellé állt.

Trockijnak valaki betette a bogarat a fülébe és évtizedek múlva derült ki, hogy az a bogár, jégcsákány volt.

Ekkor megszilárdult a Szovjet hatalom.

Azóta is.

December 6.

Régen Mikulás volt, de aztán Télapóra magyarosították a nevét.

De így is tudjuk, hogy kiről van szó.

Este a gyerekek kiteszik az ablakba a cipőjüket és reggelre vagy tele rakja ajándékkal a Télapó, vagy elviszi valaki.

Az utóbbit általában a kormos arcú krampuszok teszik, akik hétvégén hazautaznak.

A gyerekek izgatottan várják a Mikulást, de főként az Anyukák, hogy mennyire van teli a puttony.

Apukának az egésszel.

December 24.

A szeretet ünnepe.

Az egész család sóvárogva várja az ünnepek végét, hogy a kapott ajándékokat vissza tudják cserélni.

Töltöttkáposzta ájulásig.

A kigyulladt karácsonyfa körül az összes gyerek, indiánosdit játszik.

Mindenki boldog. Amikor kijön a Tűzoltóság.

Másnap reggel röfögő kolbászokkal megjelenik a vidéki rokonság és minden nyíláson zajlik a hurka és a kolbász.

Estére a gázrezsóból előkerül a puhára főtt hegedű és együtt énekel az egész család.

Ki ezt, ki azt.

A háztulajdonos Nagymama egész nap és boldogan majszolja az elébe rakott arzénes pogácsát.

Mert Karácsony a szeret ünnepe.

December 31.

Munkahelyi aktív búcsú az Ó-évtől.

Rózsás hangulat a megannyi pezsgőtől. A Vezérigazgató pikáns vicceket mesél a konyhalányoknak a toaletten ülve.

Vidám az egész ország.

„Szerencsehozás” címén különvonatok érkeznek a nyírségből, tele kéményseprőkkel.

Színes forgatag a Körúton és harsány trombita a kapu alatt, teli tüdővel.

Házibuli az első sárgaföldig.

Cigarettázó sült malac és citrom a ropogós Nagypapa szájában.

Reggelre mindenki aznapos.

Örök barátság szövődik a független korhelyleves és a legyőzhetetlen Billagit között.

Majd új év következik, tele ünnepekkel, amit természetesen:

MINDEN ÉVBEN MEGÜNNEPELÜNK